A petevezetők átjárhatóságának vizsgálata: HSG, HyCoSy, a vizsgálat menete, fájdalma és eredménye

Miért végzik el ezt a vizsgálatot?

A vizsgálat akkor hasznos, ha a terhesség jó időzítés mellett sem jön létre, ha korábbi fertőzés vagy műtét szerepel az anamnézisben, vagy ha a következő kezelési lépést tervezik. Vagyis ez egy célzott diagnosztikai lépés, nem csupán egy plusz ellenőrzés.

• ha a terhesség hosszabb ideje nem jön létre rendszeres, védekezés nélküli együttlét mellett
• korábbi kismedencei gyulladás vagy nemi úton terjedő fertőzés után
• endometriózis, összenövések vagy kismedencei műtét után
• ha IUI-t, IVF-et vagy más kezelést terveznek
• ha a csapat szeretné felmérni, hogy valószínű-e tubáris ok

A vizsgálatot az előzmények és leletek alapján választják ki, a kivizsgálás többi részével összehangolva. Az ASRM a petevezetők átjárhatóságának ellenőrzését az ovuláció és szükség esetén a spermiogram értékelése mellett a termékenységi kivizsgálás részeként említi. ASRM: a női meddőség kivizsgálása

HSG és HyCoSy: a különbség egy mondatban

A HSG kontrasztanyagos röntgenvizsgálat, a HyCoSy pedig kontrasztanyagos ultrahangvizsgálat. Mindkettő azt mutatja meg, hogy nyitott-e az út. A HSG kis dózisú röntgensugárzást használ, a HyCoSy nem használ röntgensugárzást.

Mindkét módszer alkalmas lehet a kivizsgálásra. A lelet értékelhetőségét és a vizsgálat élményét a technika, a kontrasztanyag és a csapat tapasztalata is befolyásolja. Nem indokolt általánosan azt ígérni, hogy az egyik pontosabb vagy kevésbé fájdalmas.

Mikor előnyösebb a HSG vagy a HyCoSy?

A HyCoSy akkor lehet megfelelő, ha ultrahanggal, röntgensugárzás nélkül kívánják ellenőrizni az átjárhatóságot. A HSG további radiológiai információt adhat a petevezetők lefutásáról és alakjáról. A választás a vizsgálati kérdéstől, a lehetséges ellenjavallatoktól és a központ tapasztalatától függ.

• A HyCoSy gyakran jó választás, ha a sugárzást szeretnénk elkerülni.
• A HSG akkor lehet előnyös, ha a radiológiai ábrázolás a döntő.
• Ha a lelet nem egyértelmű, néha a másik módszerrel egészítik ki a vizsgálatot.
• A választást az is befolyásolja, miben a legbiztosabb az adott központ.

Vagyis nincs mindenki számára ugyanaz a legjobb módszer, hanem az, amelyik illeszkedik a kérdéshez, az előzményekhez és a vizsgálat helyéhez.

Hogyan zajlik a HSG?

A HSG során egy vékony katétert vezetnek be a méhszájon keresztül a méh üregébe. Ezután kontrasztanyagot adnak be, miközben röntgenfelvételek készülnek. Így látható, hogy a kontraszt kitölti-e a petevezetőket, és eljut-e a hasüregbe.

A HSG-t többnyire a vérzés vége után, a várható ovuláció előtt végzik. Előtte ki kell zárni a terhességet és az aktív kismedencei fertőzést. Az ismert kontrasztanyag-allergiát is jelezni kell. Érdemes előre megkérdezni a terhességi tesztre és a fogamzásgátlásra vonatkozó szabályokat. ACR és RSNA RadiologyInfo: HSG, előkészületek és kockázatok

• rövid beszélgetés és a terhesség kizárása
• elhelyezkedés nőgyógyászati vizsgálathoz hasonlóan
• a katéter bevezetése a méhszájon át
• a kontraszt lassú beadása
• több röntgenfelvétel a feltöltődés és az átjutás közben
• rövid megfigyelés, majd általában hazamenetel

Az eredmény alapján látható lehet, hogy mindkét petevezető átjárható-e, csak az egyik, vagy hogy a kontraszt egy ponton megakad. Ha maga a méhüreg is eltérő, az általában szintén látszik.

Hogyan zajlik a HyCoSy?

A HyCoSy hasonló, de a képalkotás ultrahanggal történik, nem röntgennel. Egy kis katéteren keresztül kontrasztot vagy habot juttatnak a méhbe. Ezután hüvelyi ultrahanggal figyelik, hogy a folyadék átjut-e a petevezetőkön.

A felszereltségtől függően a vizsgálat nőgyógyászati rendelőben vagy meddőségi központban is elvégezhető. Többnyire a menstruáció utáni, várható ovuláció előtti időpontot választják. A terhességet előzetesen ki kell zárni.

• ultrahangos ellenőrzés a vizsgálat előtt
• kis katéter felhelyezése a méhszájon át
• a kontraszt beadása ultrahang-vezérléssel
• annak figyelése, hogy a folyadék átjut-e a petevezetőkön
• rövid befejezés, majd általában a megszokott napi rutin

HyCoSy közben is jelentkezhet nyomás vagy görcs. Az ultrahang használata önmagában nem teszi fájdalommentessé a vizsgálatot. A menetet és a fájdalomcsillapítás lehetőségeit érdemes előre megbeszélni.

Mit lehet érezni a vizsgálat közben

Az élmény nagyon egyéni. Van, aki csak nyomást vagy rövid húzást érez, mások erősebb görcsöket tapasztalnak. Nemcsak a módszer számít, hanem a petevezetők állapota, a méhszáj, és az is, hogyan reagál a szervezet a folyadék bejuttatására.

Gyakori panasz a húzó alhasi érzés, a rövid görcsös fájdalom, a nyomásérzet vagy enyhe rosszullét. Néha rövid vegetatív reakció vagy kis vérzés is előfordul a vizsgálat után. Ez kellemetlen lehet, de többnyire gyorsan elmúlik.

Nem lehet előre biztosan megmondani, mennyire lesz fájdalmas a HSG vagy a HyCoSy. Mindkettőnél fontos a megfelelő tájékoztatás a menetről és a fájdalomcsillapításról. Az erős fájdalmat azonnal jelezni kell, hogy a csapat reagálhasson vagy megszakíthassa a vizsgálatot.

Hogyan érdemes felkészülni a HSG-re vagy a HyCoSy-ra?

A nyugodt vizsgálat gyakran már a nap előtt elkezdődik. Ha tudjuk, mi fog történni, az egész általában kevésbé megterhelő. A legfontosabb a ciklus megfelelő időzítése, hogy egy korai terhesség ne maradjon rejtve, és az eredmény értékelhető legyen.

• az időpontot a ciklus első felére érdemes tenni, általában a menstruáció után és az ovuláció előtt
• előre tisztázni kell, szükséges-e terhességi teszt vagy más kizárás
• érdemes a fájdalomcsillapításról előre beszélni a központtal
• ha fertőzés, láz vagy szokatlan folyás van, a vizsgálatot előbb egyeztetni kell
• érdemes betétet vagy tisztasági betétet vinni, mert kevés kontraszt vagy vér távozhat utána
• hasznos előre felírni a kérdéseket a fájdalomról, a tartamról és az eredményről

Ha már van spermiogram vagy párhuzamosan készül, érdemes együtt értelmezni a petevezetők vizsgálatával. Így a következő lépés már az egész képet figyelembe véve dől el. További tudnivalók a spermiogramról és a termékenységről szóló cikkben olvashatók.

Mi segíthet a fájdalom ellen?

A fájdalomcsillapításra vonatkozó bizonyítékok nem minden részletben erősek, de néhány gyakorlati dolog sokat segíthet. A központ sokat javíthat a vékony katéterrel, a nyugodt technikával és a tapasztalt kivitelezéssel. A kutatásokban lokális érzéstelenítést, módosított kontrasztot és hőmérsékleti különbségeket is vizsgáltak.

Fontos a reális elvárás: nem minden módszer működik mindenkinek egyformán. Van, akinél jó előkészítéssel és nyugodt technikával szinte csak nyomásérzés jelentkezik, mások érzékenyebbek még jó körülmények között is. Ezért hasznos a vizsgálat előtti beszélgetés.

• érdemes megkérdezni, bevehető-e előre fájdalomcsillapító
• a vizsgálat menetét és várható időtartamát előre tisztázni kell
• jelezni kell az ájulásközeli rosszullétre való hajlamot nőgyógyászati beavatkozásoknál
• a vizsgálatot nem érdemes erős alhasi fájdalom idejére tenni
• érdemes időt hagyni a vizsgálat után, hogy ne kelljen azonnal továbbrohanni

Ha a centrum azt mondja, hogy a fájdalmat komolyan veszik, és szükség esetén meg is állítják a vizsgálatot, az jó jel. A jó diagnosztika nemcsak pontos, hanem tiszteletteljes is.

Mit mutat a vizsgálat, és mit nem

A vizsgálat elsősorban arra válaszol: átjut-e a folyadék vagy sem? Ebből megítélhető, hogy legalább az egyik petevezető nyitottnak látszik-e, vagy elzáródás gyanúja merül fel. Az átjárhatóság azonban nem bizonyítja, hogy a petevezető minden funkciója ép.

• megmutatja, van-e látható átjárás
• utalhat egyoldali vagy kétoldali elzáródásra
• jelezheti a petevezetőben felgyülemlett folyadékot
• képet adhat a méh üregéről is
• nem mond biztosat az ovulációról, a petesejt minőségéről vagy a spermiogramról

Átjárható petevezetők mellett is elmaradhat a terhesség, például ovulációhiány, eltérő spermaparaméterek vagy más meghatározó ok miatt. Átmeneti görcs vagy a katéter helyzete pedig elzáródást utánozhat. Az ASRM különösen a kétoldali, méhhez közeli elzáródásnak látszó eredménynél hangsúlyozza a további tisztázás szükségességét. ASRM: az átjárhatósági vizsgálat korlátai

Mit jelenthet az eltérő eredmény

Ha a kontraszt nem jut át, vagy csak az egyik oldalon jut át, sokan rögtön tartós elzáródásra gondolnak. Ez lehet igaz, de nem feltétlenül. Főleg a méhhez közel eső szűkület tűnhet elzáródásnak görcs, nyákdugó vagy maga a vizsgálati technika miatt.

Az eltérő eredményt az előzményekkel és a vizsgálati technikával együtt kell értékelni. Az átmeneti görcs vagy a katéter helyzete elzáródást utánozhat; különösen a kétoldali, méhhez közeli elzáródás igényelhet további kivizsgálást. Ebből nem következik, hogy a HSG-nek vagy a HyCoSy-nak általános terápiás átmosó hatása lenne.

• egyoldali átjárhatóság, ha csak az egyik petevezető tűnik nyitottnak
• kétoldali elzáródás, ha nem látszik átjutás
• hydrosalpinx gyanúja, ha a petevezető folyadékkal telt és tágult
• összenövések vagy distalis szűkület gyanúja, ha az elfolyás megáll
• funkcionális elzáródás lehetősége, ha az átjutás csak bizonyos körülmények között marad el

Különösen fontos a hydrosalpinx, mert a folyadékkal telt petevezető befolyásolhatja a későbbi termékenységi kezelést. A teljes kép alapján ilyenkor gyakran további kivizsgálásról, kezelésről vagy más stratégiáról beszélnek.

Mely leletek a legfontosabbak

Nem minden eltérés egyformán jelentős. Egyes leletek inkább átmeneti technikai problémára utalnak, mások inkább szerkezeti okra, amely a termékenység szempontjából fontos.

• Méhhez közeli szűkület, amely néha funkcionális vagy nyák okozta lehet.
• Távolabbi elzáródás vagy összenövés, amely inkább valódi anatómiai akadályra utal.
• Hydrosalpinx, mert a folyadékkal telt petevezető ronthatja a későbbi kezelés sikerének esélyét.
• Nem tiszta méhüreg, mert ilyenkor polip, mióma vagy összenövés is felmerülhet.
• Ismételten nem egyértelmű leletek, ha az első vizsgálat technikailag nem volt megfelelően értékelhető.

Eltérő vagy határeset leletnél az anamnézis sokat számít. Korábbi fertőzések, műtétek, endometriózis vagy már ismert összenövések jelentősen módosítják a lelet értelmét.

Mennyire megbízható az eredmény

Röviden: elég jó, de nem tökéletes. A HSG és a HyCoSy hasznos a petevezetők átjárhatóságának megítélésére. Ugyanakkor nem teljes kivizsgálás minden meddőségi okra. A pontosság attól is függ, mennyire tapasztalt a központ, és mennyire jól ábrázolható a lelet.

A módszerek elsősorban az átjárhatóságot értékelik, nem a petevezető teljes működését. HyCoSy-nál különösen fontos az ultrahangos technikában szerzett tapasztalat. Egyetlen lelet sem helyettesíti az előzmények, az ultrahang, a ciklus, a spermiogram és szükség esetén további vizsgálatok együttes értékelését.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jó lelet segít tisztázni a következő lépést, a nem egyértelmű vagy eltérő lelet pedig ugyanilyen értékes, mert megmutatja, merre kell tovább keresni.

Mi szokott történni a vizsgálat után?

Az eredmény ritkán jelent végpontot. Inkább a következő döntés kiindulópontja. Az eredménytől függően több ésszerű út lehetséges.

• normális átjárhatóság esetén más okot keresnek, például ovulációt, spermát vagy a méhet
• egyoldali átjárhatóság esetén egyénileg mérlegelik, hogy folytatható-e az időzítés, az IUI vagy más út
• kétoldali elzáródás vagy hydrosalpinx esetén további kivizsgálás vagy közvetlen kezelés jön szóba
• nem egyértelmű eredménynél ismétlés, más képalkotás vagy célzott műtéti tisztázás lehet szükséges

Ha a petevezetők átjárhatónak látszanak, de a terhesség mégsem jön létre, érdemes rendszerezetten végignézni az egész termékenységi utat. Ilyenkor újra előtérbe kerül az ovuláció, a spermiogram és az IUI vagy IVF kérdése.

Mikor halasztják el vagy egészítik ki a vizsgálatot?

A vizsgálatot nem kell minden helyzetben azonnal elvégezni. Vannak helyzetek, amikor előbb valami mást kell tisztázni, vagy az időpontot át kell tenni.

• terhesség gyanúja esetén
• akut fertőzés vagy gyulladásos panasz esetén
• erős vérzésnél, amikor a kép nem értékelhető
• ha a ciklusban túl későre esne a vizsgálat
• ha az anamnézis inkább más vizsgálatot indokol

Előfordul, hogy egy eltérő HSG vagy HyCoSy után további vizsgálat következik, például célzottabb ultrahang, hiszteroszkópia, laparoszkópia vagy közvetlen megbeszélés arról, hogy az IUI vagy az IVF lenne-e célszerűbb. Ha az ovuláció is bizonytalan, hasznos lehet az ovulációról és a termékeny időszakról szóló cikk.

Mit érdemes tudni a vizsgálat előtt

Sokan főleg a fájdalomtól tartanak. Ezért hasznos előre tisztázni, hogyan kezeli a központ a kellemetlenséget, és mivel lehet felkészülni. A jó rendelők nyugodtan elmagyarázzák a menetet, és előre jelzik, mikor kell szólni a vártnál erősebb fájdalomról.

• érdemes megkérdezni a ciklus legjobb időpontját
• érdemes megkérdezni, bevehető-e előre fájdalomcsillapító
• érdemes megkérdezni a vizsgálat várható időtartamát
• érdemes megkérdezni, azonnal megkapható-e az eredmény
• érdemes megkérdezni a következő lépést eltérő lelet esetén

Ha már tudható, hogy petevezető-érintettség lehet, jó, ha a következő lépés a vizsgálat előtt már tisztázódik. Így a vizsgálat egy világos terv része lesz, nem pedig egy elszigetelt teszt.

Következtetés

A petevezetők átjárhatóságának vizsgálata nem felesleges kiegészítés, hanem gyakran a meddőségi kivizsgálás fontos része. A HSG és a HyCoSy azt a kulcsfontosságú kérdést válaszolja meg, hogy az út átjárhatónak tűnik-e, de nem mesél el mindent a termékenységről. Ha valaki ismeri a vizsgálat menetét, a lehetséges fájdalmat és a lelet jelentését, sokkal nyugodtabban és reálisabban tudja értelmezni az eredményt.