Ováriális stimuláció: menete, protokollok, gyógyszerek és kockázatok

A szerző fényképe
Zappelphilipp Marx•
A petefészkek ultrahangos ellenőrzése ováriális stimuláció során egy termékenységi klinikán

Az ováriális stimuláció (kontrollált ováriális stimuláció, COS) sok meddőségi kezelés alaplépése világszerte. A cél, hogy egy ciklusban több petesejt érjen meg, ezáltal növelve az esélyeket IVF/ICSI vagy IUI esetén. A modern irányelvek a biztonságot, az egyénre szabott dózisbeállítást és a szoros monitorozást hangsúlyozzák a „minél több” megközelítés helyett. Jó beteg-tájékoztatást és bizonyítékalapú ajánlásokat adnak többek között a NICE, a HFEA és az ESHRE.

Mi az ováriális stimuláció?

Ez a petefészkek hormonális serkentését jelenti tablettákkal vagy injekciókkal, hogy több tüsző növekedjen. IVF/ICSI esetén a petesejteket később leszívják; IUI-nál általában 1–3 érett tüsző a cél, a többes terhesség kockázatának csökkentése érdekében. Az utolsó érési lépést egy „trigger” injekcióval indítják el (hCG vagy GnRH-agonista).

Célok és reális elvárások

Sikeres stimuláción nem a „lehető legtöbb petesejt” a cél, hanem a „megfelelő, biztonságos és jó minőségű” petesejtek biztosítása. Az optimális eredmény függ az életkortól, AMH/AFC-től, kórelőzménytől, a módszertől (IUI vs. IVF/ICSI) és a labor kapacitásától. Jó centrumok a dózist és az időzítést úgy állítják be, hogy az esélyek és a biztonság egyensúlyban legyenek; ezt hangsúlyozzák a nemzetközi ajánlások is (NICE, ESHRE).

Protokollok

Antagonista protokoll (rövid)

Gyakori standard: napi FSH/hMG injekciók a ciklus 2–3. napjától; amint a tüszők növekednek, egy GnRH-antagonista megakadályozza a korai LH-emelkedést. A végső trigger hCG-vel vagy GnRH-agonistával történik. Előnyei: rugalmasság, jó biztonsági profil, alacsonyabb OHSS-kockázat.

Agonista protokoll (hosszú)

Downreguláció GnRH-agonistával a stimuláció megkezdése előtt, majd FSH/hMG kezelés. Szelektíven hasznos lehet, de hosszabb időtartamot és potenciálisan több mellékhatást jelent.

Mild / módosított természetes stimuláció

Alacsonyabb gonadotropin-dózisok vagy tabletták (letrozol/clomifen), a fókusz kevesebb, de elegendő petesejtre irányul. Csökkentheti a mellékhatásokat és a költségeket; nem minden profillal kompatibilis. Páciensbarát áttekintést nyújt a HFEA.

Gyógyszerek

OsztályCélPéldákMegjegyzések
Gonadotropinok (FSH/hMG)TüszőnövekedésFSH-penek, hMGDózis az AMH, AFC, életkor, BMI és korábbi kezelések alapján
GnRH-antagonistaMegakadályozza a korai LH-emelkedéstCetrorelix, GanirelixGyakran a rövid protokollban
GnRH-agonistaDownreguláció / trigger-opcióLeuprorelin, TriptorelinTriggerként használva csökkenti az OHSS-kockázatot
TablettákStimuláció elsősorban IUI/mild eseténLetrozol, ClomifenOlcsóbb, alacsonyabb petesejtszám
ProgeszteronLutealfázis-támogatásVaginális kapszulák/-gélStandard IVF/ICSI után

Páciensbarát hatóanyag-áttekintések: HFEA: Fertility drugs.

Monitoring és indítási kritériumok

A kezdés előtt felmérik az anamnézist, ultrahangot (AFC), hormonállapotot (beleértve az AMH-t), és régiótól függően fertőzés-szűrést a kiindulási kockázat meghatározásához. A stimuláció alatt általában 2–4 ultrahangvizsgálat és szükség esetén ösztrogén (E2) kontrollok szabályozzák a dózist és a trigger időpontját.

  • Indítási kritériumok: AMH/AFC, életkor, BMI, ciklusmintázat, korábbi kezelések, társbetegségek.
  • Célméretek: IUI-nál általában 1–3 vezető tüsző; IVF/ICSI esetén mérsékelt, „jó” petesejtszám a cél.
  • Trigger: vezető tüszők kb. 17–20 mm (klinikától függően).

Általános iránymutatások a szabályozáshoz megtalálhatók a NICE és az ESHRE ajánlásaiban.

Lépésről lépésre

  1. Indítás: ciklus 2–3. napján tablettákkal vagy injekciókkal.
  2. Kontrollok: ultrahang és szükség szerint E2 a dózis igazításához; antagonista alkalmazása megfelelő tüszőnövekedés esetén.
  3. Trigger: hCG vagy GnRH-agonista a végső éréshez.
  4. További teendők: IVF/ICSI leszívás kb. 34–36 óra a trigger után; IUI-t időben, a kiírt időpontban végzik.
  5. Lutealfázis: progeszteron a klinika protokollja szerint.

Mélyebb áttekintés: módszerek összefoglalója az IVF/ICSI, IUI és az ICI/otthoni inszemináció tekintetében.

Siker és petesejtszám

A sikeresség erősen függ az életkortól, az okoktól, a laborminőségtől és az embrió állapotától. Sok centrum közepes petesejtszám elérésére törekszik IVF/ICSI-nél; IUI-nál gyakran egy vezető tüsző is elegendő. Az irányelvek azt javasolják, hogy a protokoll- és dózismodellt az egyéni kockázat alapján válasszák, ne a maximális számok iránti törekvés vezérelje (ESHRE).

Biztonság és OHSS-megelőzés

Az OHSS (ovárium-túlstimulációs szindróma) ritka, de jelentős szövődmény lehet. Kockázati tényezők: magas AMH/AFC, PCOS, fiatal életkor, magas E2-szint, agresszív dózisok. Megelőzési elemek: antagonista protokoll, konzervatív dózisbeállítás, GnRH-agonista trigger, szükség esetén „freeze-all” stratégia és szoros monitorozás. Figyelmeztető jelek: gyors testsúlynövekedés, növekvő haskörfogat/fájdalom, nehézlégzés, tartós hányás. Beteg-információk például az NHS anyagában találhatók.

Lutealfázis-támogatás

IVF/ICSI után a progeszteron-támogatás standard; IUI esetén a nemzetközi gyakorlat eltérő. Formák: vaginális gél, kapszula, ritkábban injekció. Az alkalmazás időtartama általában a terhességi tesztig vagy a korai terhességig terjed – a klinika protokollja szerint.

Összehasonlítás és alternatívák

MegközelítésTipikus alkalmazásElőnyökFontolandó
Antagonista protokollIVF/ICSIRugalmas, alacsonyabb OHSS-kockázatNapi injekciók, szoros kontroll
Agonista protokollSzelektív indikációkTervezhetőség, laboratóriumi előnyökHosszabb időtartam, több mellékhatás lehet
Mild / módosított természetesIUI, mild-IVFKevesebb mellékhatás, néha alacsonyabb költségKevesebb petesejt; nem minden profilhoz megfelelő

A kevesebb gyógyszerrel járó lehetőségeket páciensbarát módon ismerteti a HFEA.

Mikor forduljak orvoshoz?

Azonnali orvosi kivizsgálás szükséges erős hasi fájdalom, nehézlégzés, tartós hányás, szédülés, gyors testsúlynövekedés vagy jelentősen növekvő haskörfogat esetén a stimuláció alatt/vagy után. Ha nem tapasztalható tüszőnövekedés, ismételten túl sok tüsző képződik IUI-hez, vagy erős mellékhatások jelentkeznek, a stratégiát módosítani kell. Az ováriális stimuláció mindig orvosi felügyeletet és strukturált monitorozást igényel.

Összefoglalás

Nemzetközi szinten az ajánlás: egyénre szabott tervezés, szoros követés és a kockázatok aktív kezelése. Megfelelő protokollválasztással, konzervatív dózisbeállítással, biztonságos triggerrel és egyértelmű riasztási jelekkel az ováriális stimuláció hatékonyan és felelősségteljesen végezhető – legyen szó IUI-ról vagy IVF/ICSI-ről.

Jogi nyilatkozat: A RattleStork tartalma kizárólag általános tájékoztatási és oktatási célokat szolgál. Nem minősül orvosi, jogi vagy egyéb szakmai tanácsadásnak; konkrét eredmény nem garantált. Az információk használata saját felelősségre történik. Részletek: lásd a teljes jogi nyilatkozatot.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

Általában 8–12 nap a ciklus 2–3. napjától számítva, az AMH/AFC, életkor, dózis és az egyéni válasz függvénye; a kontrollok határozzák meg a pontos időpontot.

Gyakoriak a hasi húzó fájdalmak, teltségérzet, hangulatingadozások, mellfeszülés és kisebb irritáció az injekció beadási helyén; súlyos panaszok esetén haladéktalanul orvosi vizsgálat szükséges.

Nem, a cél a megfelelő és biztonságos petesejtszám; túl magas dózisok növelik a mellékhatásokat és az OHSS-kockázatot anélkül, hogy garantált előnyt jelentenének.

Mindkettő kiváltja a végső érést; a GnRH-agonista trigger bizonyos kockázati profiloknál csökkenti az OHSS-kockázatot, de alkalmazása protokollfüggő.

Nem, gyakran egy vezető tüsző is elegendő; több tüsző növeli a többes terhesség kockázatát, ezért IUI-nál ezt célzottan korlátozzák.

Igen, IUI-nál vagy bizonyos cikluszavaroknál tablettás lehetőségeket alkalmaznak; alkalmasságuk a diagnózistól és a célkitűzéstől függ.

Általában az életkor, AMH, AFC, BMI és a korábbi kezelések szolgálnak kiindulópontként; a dózist a kezelés során ultrahanggal és hormonértékek alapján igazítják.

Riasztó tünetek: növekvő haskörfogat, erős hasi fájdalom, nehézlégzés, gyors testsúlynövekedés, hányinger vagy hányás; ilyen esetben azonnal orvosi ellátás szükséges.

IVF/ICSI után a progeszteron alkalmazása szokványos; IUI után a használa­ta protokoll- és egyéni helyzettől függ.

Könnyű vagy mérsékelt fizikai aktivitás általában megengedett; érintkezéssel járó vagy nagyon megterhelő tevékenységeket a stimuláció alatt és rövid ideig a trigger után kerülni kell.

Igen, a mild vagy natural-modified protokollok alacsonyabb dózisokat vagy tablettákat használnak; azonban nem minden diagnózis és cél esetén egyformán alkalmasak.

A kockázat a megérett tüszők számával nő; IUI-nál szigorú tüszőkorlátozásokkal és szükség esetén ciklusmegszakítással kontrollálják, IVF-nél pedig az embriótranszfer-stratégia csökkenti a rizikót.