Koraszülés 2025: okok, figyelmeztető jelek és modern terápia

A szerző fényképe
Zappelphilipp Marx
Koraszülött inkubátorban a neonatológiai osztályon

A WHO szerint minden tizedik baba a 37. terhességi hét előtt születik. Ez az útmutató segít felismerni a kockázatokat, megelőzni a koraszülést, és bemutatja a legmodernebb ellátási lehetőségeket Magyarországon.

Mi az a koraszülés?

Koraszülésnek nevezzük a szülést 37. hét előtt. Típusai:

  • Extrém koraszülés: < 28. hét – intenzív ellátás, éretlen szervek.
  • Nagyon korai: 28–32. hét – speciális neonatológia, magasabb agyi és légzési kockázat.
  • Mérsékelten korai: 32–36. hét – rövid megfigyelés, de még mindig fokozott rizikó.

Statisztikák és trendek

A globális koraszülési arány évek óta kb. 10%. Közép-Európában 2024-ben 7% körül mozog. A megelőzés és a high-tech neonatológia folyamatosan javítja a túlélési és fejlődési esélyeket.

Fő okok – összetett háttér

  • Fertőzések: bakteriális vaginózis, húgyúti vagy fogínygyulladás.
  • Többes terhesség, asszisztált reprodukció.
  • Méhnyak-elégtelenség: < 25 mm vagy korábbi műtétek.
  • Placentaproblémák: elégtelenség, leválás, placenta praevia.
  • Anyai betegségek: magas vérnyomás, preeklampszia, cukorbetegség, autoimmun vagy vesebetegség.
  • Életmód és környezet: dohányzás, alkohol, krónikus stressz, szélsőséges táplálkozás vagy testsúly.

Figyelmeztető jelek – mikor fordulj orvoshoz?

Azonnali orvosi vizsgálat szükséges:

  • Rendszeres, fájdalmas méhösszehúzódások 37. hét előtt
  • Magzatvízvesztés / korai burokrepedés
  • Vaginális vérzés vagy erős alhasi nyomás
  • Méhnyak < 25 mm ultrahanggal

Speciális tesztek (pl. fetális fibronectin, gyulladásos markerek) pontosítják a kockázatot.

Koraszülés megelőzése – stratégiák 2025-ben

  • Progeszteron: hüvelygél vagy depot injekció 40%-kal csökkenti a rizikót rövid méhnyak esetén.
  • Cerclage / pesszárium: mechanikus stabilizálás.
  • Fertőzésszűrés: BV, GBS, CMV tesztek és időben elkezdett kezelés.
  • Krónikus betegségek optimalizált kezelése (vérnyomás, vércukor, pajzsmirigy).
  • Stresszcsökkentés, dohányzás- és alkoholfogyasztás kerülése, kiegyensúlyozott étrend.

Akut koraszülés-veszély: Mit tegyünk?

Az irányelvek tokolitikumokat javasolnak, hogy legalább 48 órát nyerjünk a tüdőérleléshez. A WHO antenatális kortikoszteroid ajánlása szerint a betametazon jelentősen csökkenti a koraszülöttek légzési komplikációit.

Modern neonatológia és szülői kötődés

Perinatális centrumok (Level I) alkalmazzák:

  • Kíméletes lélegeztetés (nCPAP, HFNC) alacsony nyomással
  • High-tech inkubátorok fototerápiával és zajcsökkentéssel
  • Anyatejbankok és egyéni tápanyagpótlás
  • Szigorú fertőzésmegelőzés (zárt ellátási rendszerek)

Kenguru-módszer: napi bőr-bőr kontaktus stabilizálja a légzést, hőmérsékletet és erősíti a kötődést.

Hosszú távú prognózis és utógondozás

Interdiszciplináris korai fejlesztéssel a mérsékelten koraszülöttek > 90%-a normál iskolai szintet ér el. Gyakoribb problémák:

  • Finommotoros fejlődési késések
  • Látás- és hallásproblémák – rendszeres szűrés szükséges
  • Krónikus légúti betegségek (BPD, asztma)
  • Figyelem- és tanulási nehézségek

Kutatás és jövő

Immunprofil-tesztek: már a 20. hét előtt előre jelezhetik a koraszülés kockázatát.
Mesterséges méh: állatkísérletekben akár 28 napos extra „érés” a méhen kívül.
Mikrobiom-terápiák: első vizsgálatok szerint probiotikumok csökkenthetik a NEC kockázatát.

Támogatás szülőknek

A WHO nemzetközi irányelveket és gyakorlati segédleteket kínál koraszülött babák családjainak. Hazai szülői közösségek, szoptatási tanácsadók és korai fejlesztő központok segítenek a feldolgozásban.

Összefoglalás

A koraszülés nem mindig előzhető meg, de a kockázatok ismerete, a figyelmeztető jelek komolyan vétele és a modern terápia jelentősen javítja a „koraszülöttek” túlélési és fejlődési esélyeit.

Jogi nyilatkozat: A RattleStork tartalma kizárólag általános tájékoztatási és oktatási célokat szolgál. Nem minősül orvosi, jogi vagy egyéb szakmai tanácsadásnak; konkrét eredmény nem garantált. Az információk használata saját felelősségre történik. Részletek: lásd a teljes jogi nyilatkozatot.

Gyakori kérdések (GYIK)

Magyarországon az összes szülés kb. 7%-a koraszülés. Világszerte a WHO szerint ez az arány 10% körül van.

25 mm alatti méhnyak a 24. hét előtt erős rizikófaktor. Hüvelyi progeszteron vagy pesszárium jelentősen csökkenti a koraszülés esélyét.

Igen. Rövid méhnyak vagy korábbi koraszülés esetén a progeszteron-gél vagy depot injekció akár 40%-kal csökkenti a kockázatot.

Súlyos méhnyak-elégtelenség (< 20 mm) vagy korábbi késői vetélés után gyakran cerclage-műtétet vagy nem invazív szilikon pesszáriumot alkalmaznak a stabilizálásra.

Tokolitikumok (pl. atosiban, nifedipin) 24–48 órára leállítják a fájásokat, hogy legyen idő tüdőérlelésre vagy perinatális centrumba szállításra.

Két betametazon-injekció (2 × 12 mg) kb. 30%-kal csökkenti a neonatális halálozást és 45%-kal a súlyos légzési szövődményeket.

Gyakori a nCPAP, High-Flow-O2 és kíméletes lélegeztetés alacsony nyomással, hogy csökkentsék a bronchopulmonális diszplázia kockázatát.

Napi legalább 60 perc bőr-bőr kontaktus stabilizálja a hőmérsékletet, pulzust és légzést, valamint erősíti a szülő-gyermek kötődést.

Negatív fFN-teszt (< 50 ng/ml) magas negatív prediktív értékkel bír: > 95% eséllyel nem indul be a szülés egy héten belül.

Gyakoribb a finommotoros fejlődési késés, légúti betegségek (BPD) és tanulási nehézségek. Korai fejlesztés sok hátrányt kiegyenlít.

Kutatási tesztek gyulladásos mintázatokat elemeznek, és már a 20. hét előtt > 95% pontossággal jelezhetik a rizikót – klinikai bevezetés még várat magára.

Első vizsgálatok szerint célzott probiotikumok akár felére csökkenthetik a nekrotizáló enterokolitisz kockázatát extrém koraszülötteknél – további kutatás folyik.